Nógrád Megyei Békéltető Testület - A vásárlók panaszának intézése - Archivum - A Nógrád Megyei Békéltető Testület éves munkájáról
Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság - Békéltető Testületek

A Nógrád Megyei Békéltető Testület éves munkájáról


A Nógrád Megyei Békéltető Testület 2015. évi munkájáról

Békéltető testületünk 2000. áprilisi megalakulása óta a beérkezett fogyasztói panaszok évről évre emelkedő tendenciát mutatnak, 2015. évben 131 jogvitában jártunk el.

A panaszok tárgyuk szerinti bontását illetően a 131 ügyből 40-nek volt szolgáltatás a tárgya, míg termékekhez kapcsolódóan 91 ügyet tárgyaltunk.

A szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyek azok széles skáláját ölelték fel. Így tárgyaltunk építőipari kivitelezésből, közúti személyszállításból, parkolási díjból, posta,- és távközlési szolgáltatásból eredő ügyeket. Foglalkoztunk továbbá valamennyi közüzemi szolgáltatási ágazathoz (távhő,- víz,- csatorna, hulladék, gáz és villamosenergia) kapcsolódó üggyel. Tárgyaltunk még egészségügyi szolgáltatáshoz, illetve temetkezéshez kapcsolódó panaszt.

A termékek hibás teljesítéséből fakadó ügyek a termékek ugyancsak széles skáláját ölelték fel.

Testületünk elé kerültek ruhaneműkhöz, lábbelikhez, építőipari termékekhez, számítástechnikai-, és híradástechnikai eszközökhöz, háztartási és kerti gépekhez, bútorhoz, sporteszközhöz, látszerészeti és optikai eszközökhöz, valamint egészségmegőrző termékekhez tartozó ügyek.

Ezen panaszok közül még mindig kiemelendők a lábbelik, mobiltelefonok, illetve a termékbemutatók alkalmával vásárolt gyógyászati eszközökhöz kapcsolódó ügyek. A lábbelik kapcsán továbbra is megjegyzendő, hogy a vállalkozások elfogult, sablonszerű szakértői véleményekre alapozva rutinszerűen utasítják el az egyébként megalapozott fogyasztói igényeket. A hibás mobiltelefonok terén pedig azt a tényt kell kiemelni, hogy a vállalkozások a saját szakszervizük – elfogulatlannak szintén nem tekinthető – megállapításaira alapozzák elutasító álláspontjaikat.

Az utaztatásos árubemutatók kapcsán az a tapasztalat, hogy időskorú, könnyebben befolyásolható embereknek ígérnek általában gyors gyógyulást. Ezen alkalmakkor a fogyasztók nem kapnak részletes tájékoztatást a szerződés tartalmáról, különösképpen arról nem, hogy 14 napos elállási jog illeti meg őket. Ezen felül megállapítható az ár-érték aránytalanság is. Jellemző még, hogy a termék meghibásodása esetén a fogyasztó nem tudja érvényesíteni jótállási-szavatossági igényét, mivel ezen vállalkozások gyakran elérhetetlenné válnak. Az árubemutatók kapcsán azonban meg kell említenünk, hogy ezen ügyek száma – a jogszabályi szigorításnak és a fokozottabb hatósági fellépésnek köszönhetően – folyamatosan csökken.

Az eljárások eredményét illetően: 11 ügy zárult egyezséggel, 28 ajánlás született, míg 92 ügyben megszüntettük az eljárást. Kötelezésre a múlt évben nem került sor. A megszüntetésre került ügyeket illetően 16 esetben találtuk a kérelmet megalapozatlannak, 32 ügy kapcsán a fogyasztó visszavonta kérelmét. 8 ügy esetében azért, mert a vállalkozás nem működött együtt az ügy békés rendezése érdekében, 7 panasz kapcsán a fogyasztó igényét a továbbiakban bíróság előtt kívánja érvényesíteni. 17 esetben a fogyasztó bejelentette, hogy a vállalkozás igényének eleget tett, melyből 10 alkalommal a tárgyalás megtartása nélkül került sor az eljárás megszüntetésére. 38 ügy esetében az eljárás további folytatása lehetetlennek bizonyult. Jellemzően azért, mert olyan mértékű bizonyítást kellett volna lefolytatni, amely meghaladja a békéltető testületi eljárás kereteit, lehetőségeit, vagy a békéltető testület nem rendelkezett hatáskörrel, illetékességgel. 6 fogyasztó a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget.

Az egyezségek alacsony arányának, illetve a kötelezés hiányának oka véleményünk szerint az, hogy a vállalkozások jelentős része mereven ragaszkodik az elutasító álláspontjához. Bár kétségtelen, hogy 2015. szeptember 11-e óta, amikor is az együttműködési kötelezettség rögzítésre került a fogyasztóvédelmi törvényben, megnőtt a jóváhagyott egyezségek száma.


A Nógrád Megyei Békéltető Testület 2014. évi munkájáról

Békéltető testületünk 2000. áprilisi megalakulása óta a beérkezett fogyasztói panaszok évről évre emelkedő tendenciát mutattak, a legmagasabb ügyszámot 2013. évben értük el. Ekkor 146 jogvitában jártunk el. A múlt évben azonban a növekedés megtorpant, 2014. évben 117 ügyet zártunk le.

A panaszok tárgyuk szerinti bontását illetően a 117 ügyből 41-nek volt szolgáltatás a tárgya, míg termékekhez kapcsolódóan 76 ügyet tárgyaltunk.

A szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyek a szolgáltatások széles skáláját ölelték fel. Így tárgyaltunk építőipari kivitelezésből, közúti személyszállításból, parkolási díjból, posta,- és távközlési szolgáltatásból eredő ügyeket. Foglalkoztunk továbbá valamennyi közüzemi szolgáltatási ágazathoz (távhő,- víz,- csatorna, hulladék, gáz és villamosenergia) kapcsolódó üggyel. Tárgyaltunk még egészségügyi szolgáltatáshoz, illetve gépkocsi lízingszerződéshez kapcsolódó panaszt.

A termékek hibás teljesítéséből fakadó ügyek a termékek ugyancsak széles skáláját ölelték fel.

Testületünk elé kerültek ruhaneműkhöz, lábbelikhez, építőipari termékekhez, számítástechnikai-, és híradástechnikai eszközökhöz, háztartási és kerti gépekhez, látszerészeti és optikai eszközökhöz, valamint egészségmegőrző termékekhez tartozó ügyek.

Ezen panaszok közül kiemelendőek a lábbelik, mobiltelefonok, illetve a termékbemutatók alkalmával vásárolt gyógyászati eszközökhöz kapcsolódó ügyek. A lábbelik kapcsán megjegyzendő, hogy a vállalkozások elfogult, sablonszerű szakértői véleményekre alapozva rutinszerűen utasítják el az egyébként megalapozott fogyasztói igényeket. A hibás mobiltelefonok terén pedig azt a tényt kell kiemelni, hogy a vállalkozások a saját szakszervizük – elfogulatlannak szintén nem tekinthető – megállapításaira alapozzák elutasító álláspontjaikat.

Az utaztatásos árubemutatók kapcsán továbbra is az a tapasztalat, hogy időskorú, könnyebben befolyásolható embereknek ígérnek általában gyors gyógyulást. Ezen alkalmakkor a fogyasztók nem kapnak részletes tájékoztatást a szerződés tartalmáról, különösképpen arról nem, hogy 14 napos elállási jog megilleti őket. Ezen felül megállapítható az ár-érték aránytalanság is. Bár ezen panaszok száma – a szigorúbb jogi szabályozás hatására – csökkentő tendenciát mutat, számuk azonban még így is jelentős.

Az eljárások eredményét illetően: 4 ügy zárult egyezséggel, 27-ben ajánlás született, míg 72 ügyben megszüntettük az eljárást. Kötelezésre a múlt évben nem került sor. A megszüntetésre került ügyeket illetően 24 esetben találtuk a kérelmet megalapozatlannak, 27 ügy kapcsán a fogyasztó visszavonta kérelmét. 17 ügy esetében azért, mert a vállalkozás nem működött együtt az ügy békés rendezése érdekében, 10 panasz kapcsán pedig a fogyasztó igényét a továbbiakban bíróság előtt kívánja érvényesíteni. 13 ügy esetében az eljárás további folytatása lehetetlennek bizonyult, mivel olyan mértékű bizonyítást kellett volna lefolytatni, amely meghaladja a békéltető testületi eljárás kereteit, lehetőségeit. 22 eljárás azért került megszüntetésre, mivel a békéltető testület nem rendelkezett hatáskörrel, illetékességgel, illetve a fogyasztó a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget. 10 alkalommal azért került – a tárgyalás megtartása nélkül – az eljárás megszüntetésre, mivel a fogyasztó bejelentette, hogy a vállalkozás igényének eleget tett.

Az egyezségek alacsony arányának, illetve a kötelezés hiányának oka véleményünk szerint az, hogy a vállalkozások jelentős része mereven ragaszkodik az elutasító álláspontjához, és jellemző, hogy a tárgyalásokon sem képviseltetik magukat. Az esetek túlnyomó részében a vállalkozás nem veti alá magát a békéltető testületi eljárásnak, amely alapvető akadálya a kötelezésnek.

A békéltető testületi határozatok súlya tekintetében továbbra is azt kell megállapítanunk, hogy az érzékelhetően nem növekedett, hiszen a vállalkozás alávetésének hiánya nem von maga után érzékelhető szankciót.


A Nógrád Megyei Békéltető Testület 2013. évi munkájáról

A testület ügyszáma évről-évre rohamosan növekszik, a 2012. évi 109 db-os ügyszám után 2013-ban már 146 db fogyasztói jogvitában járt el. A jelentős ügyszám növekedés oka egyrészt az, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság konkrét, egyedi fogyasztói jogvitában nem jár el, másrészt az a tény, hogy az utóbbi években a helyi rádióban és a megyei napilapban fokozott propaganda tevékenységet fejtettünk ki ismertségünk növelése érdekében. Az ügyek tárgyuk szerinti bontását illetően a 146 db ügyből 64 db-nak volt szolgáltatás a tárgya, míg termékekhez kapcsolódóan 82 db ügyet tárgyaltunk.

A szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyek a szolgáltatások széles skáláját ölelték fel, így tárgyaltunk közúti –és légi személyszállításból, utazási szerződésekből, turisztikai szolgáltatásokból, telefonos, -kábeltelevíziós -internetes szolgáltatásból, postai,- levél,- csomag- és futárszolgálatból, parkolási díjjal kapcsolatos, fogyasztói csoportból, illetve építőipari szolgáltatásokból adódó ügyeket. A közüzemi szolgáltatások körében több ügyet tárgyaltunk távhő szolgáltatásból, víz,- csatorna szolgáltatásból, valamint gáz,- villamos energia szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyeket.

A termékek hibás teljesítéséből fakadó panaszok közül kiemelendők a sportcipők, mobiltelefonok, illetve a termékbemutatók alkalmával vásárolt elsősorban gyógyászati eszközök vásárlásához kapcsolódó ügyek. Ez utóbbi kategória külön kiemelést igényel, hiszen az utaztatásos árubemutatókon megfigyelhető, hogy idős korú, könnyebben befolyásolható embereknek ígérnek általában gyors gyógyulást. Ezen alkalmakkor a fogyasztók nem kapnak részletes tájékoztatást a szerződés tartalmáról, különösképpen nem az elállási jogukról. Ezen felül megállapítható az ár-érték aránytalanság is.

Az eljárások eredményét illetően: 10 ügy zárult egyezséggel, 34-ben ajánlás született, míg 94 ügyben megszüntettük az eljárást. Kötelezésre a múlt évben nem került sor. A megszüntetésre került ügyeket illetően 15 esetben volt a kérelem megalapozatlan, 26 esetben a fogyasztó visszavonta kérelmét, általában amiatt, mivel a vállalkozás nem működik együtt az ügy békés rendezése érdekében és igényét a továbbiakban a bíróság előtt kívánja érvényesíteni a fogyasztó. 40 ügy esetében az eljárás további folytatása lehetetlennek bizonyult, mivel olyan mértékű bizonyítást kellett volna lefolytatni az ügyben, amely meghaladja a békéltető testületi eljárás kereteit, lehetőségeit. Az egyéb megszüntetési okokon (hatáskör,- illetékesség hiánya, a fogyasztó hiánypótlásra való nem reagálása, amely 13 ügyet érintett) kívül meg kell említeni azt, hogy 8 ügy esetében a felek megállapodása miatt került sor az eljárás megszüntetésére, mivel a vállalkozás a fogyasztó igényének eleget tett.

Dr. Pongó Erik
a Nógrád Megyei Békéltető Testület elnöke